Livigno (2007)

2002 Pra Loup (FRA), 2003 Tonale (ITA), 2004 Les Sybelles (FRA), 2005 Val di Fiemme (ITA), 2006 Saint Gervais (FRA). Mi más jöhetne 2007-ben, mint Olaszország?! Az úticél Livigno volt.

Livigno

Welcome to Paradise

Livigno 1816 méter magasan helyezkedik el Lombardiában, Olaszország és Svájc határán. Olaszországból télen egy alagúton keresztül lehet megközelíteni. Az alagút egy jármű széles, úgyhogy egyszerre egy irányban járható. Az alagút végén egy gát található, amelyen végighaladva lehet eljutni Livignoba.

Az egyik apartmanházunk

Livigno vámmentes terület. Ez annyit jelent, hogy az ékszer, alkohol, dohányárú, benzin, ruha stb. jóval olcsóbb, mint Európa más területein. Az olaszok és a svájciak is több ellenőrzőpontot tartanak fenn a hely körül nehogy véletlenül valaki többet vigyen magával, mint amennyit szabad. Könyörtelenül kipakoltatják a teli pakolt kocsikat. Szerencsére mi megúsztuk...már nem mintha lett volna min aggódnunk.

27 fő! Ennyi! Mindenki kocsival indult neki az útnak 2007. március 3-án. Szétszéledtünk, de meglehetősen sima utunk volt, ha azt az apró "kellemetlenséget" leszámítjuk, hogy a Mondeo visszapillantóján keresztül Kisbérék Szeszkoék retinájába beégett a kocsi hátsó ülésén csókolózó Eszter és Gorán látványa. A szokásos Szeszko, Gorán, Zoli hármason kívül velünk volt: Eszter, Krisztián, Csaab, András, Petyám, Gabee, Uracs Tomi, Batyu, Kisbatyu, Kisbér, Éva, Blade és testvére Ildi, Blade felesége Zsuzsi és testvére Zoli (orvosok legorvosabbika), Nizsa, Detti, Minizsa, Andor, Krisztina, Csucsu Kinga, Vera és én. Szépen meggyarapodtunk. Egy házban nem fértünk el, de ez nem vette kedvünket, hogy összejárjunk. A fiú-lány arány rendesen felborult, mindössze 8 lány jött velünk.

A csapat egy része síbuszra várva

Krisztián a főszakács

Szeszko

A fiúk arányának váratlan megnövekedésével együtt a "nemsíelők" csoportja is kezdett gyarapodni. A hangulattal Livignoban sem volt gond, amit az otthon maradók gondosan megalapoztak délutánonként. Nekem személy szerint a síelésből itt sem sok maradt meg, de ez csak jót jelent, mert így bizton állíthatom, hogy komolyabb baleset nem volt. A tanítványok kitartóan velem voltak délelőttönként, délután pedig mindenki járta a szintjének megfelelő utat. Krisztián berendezkedett főszakácsnak miközben Goránéktól megtudtuk, hogy egy tálból enni sokkal jobb, mint kettőből. Volt kirándulás, pókerparty, zene (DJ-vel) és minden ami kell egy normális síeléshez. Fogyasztás megint volt rendesen. A Limoncello megmaradt, de a folyamatosan akciós Bacardival nem tudtunk betelni. Végig hihetetlenül jó időnk volt, a táj leírhatatlan, a sípályák kifogástalanok voltak. Ha létezik tökéletes síparadicsom, akkor Livigno nagyon közel áll hozzá.

Livigno-i tájkép